Magyarországon Alapítvány
Én is, ahogy mindenki más is gondolkodom a meditációról, de hogyan kezdjünk neki? Biztosak vagyunk benne, hogy a meditáció egy erő, és meg vagyunk győződve arról, hogy a meditáción keresztül képesek leszünk megismerni a legmagasabbat, de hogyan kezdjük, mi a módja?
A Guru Púrnima, amely a Vyasa Púdzsa napjaként is ismert, egy nagyon kedvező alkalom bármely spirituális szádhana elkezdéséhez. Ezen a napon, a Sri Veda Vyasa és a Brahmavidya gurukat imádják. Sri Vyasa, Vishnu egyik inkarnációja, ezen az emlékezetes napon kezdte el írni az egyedi Brahma Szútráit. Sri Vyasa a négy Véda megszerkesztésével, a 18 Púrána, a Mahábhárata és a Bhágavata megírásával szolgálta az emberiséget.
A gurunak engedelmeskedni jobb, mint tisztelni őt. Az engedelmesség értékes erény, mert ha megpróbálod fejleszteni, akkor az egót, ezt a ravasz ellenséget a megvilágosodáshoz vezetőúton, gyökerestül ki tudod tépni. Csak az a tanítvány tud parancsolni alacsonyabb énjének, aki engedelmeskedik gurujának. Az engedelmesség legyen nagyon gyakorlatias, teljes szívből történő és erősen kitartó. Az igazi engedelmesség nem késlekedik, és nem kérdez. Egy álszent tanítvány félelemből engedelmeskedik a gurujának. Az igazi tanítvány tiszta szeretetből, a szeretet kedvéért engedelmeskedik a gurujának.
Teljes szívemből, a szívem mélyéből, köszöntelek mindnyájatokat. Örömmel tölt el, hogy ti mind eljöttetek ide. Ez mutatja az odaadásotokat, az érzelmeiteket, az érzéseiteket Swamiji iránt, Swami Satyananda iránt. És ez az, amiért mi ma idejöttünk. Azért, hogy egyesülhessünk vele, emlékezhessünk rá, kapcsolódhassunk vele, hogy mély szeretetet érezzünk iránta és az elvesztése miatt. Nem véletlen, hogy itt vagytok. Nem véletlen, nem a vakszerencse hozott ide titeket. Egyfajta áldás az, ami idehozott benneteket, Swami Satyananda isteni áldása.
Két fontos típusú lemondás létezik az emberi életben. Az egyik az, amikor az egyén lemond az alacsonyabb szintű ösztönökről, az emberi kísértésekről és elmebeli szeszélyekről. Ez a lemondások gyakoribb típusa, a legtöbb ember ezt teszi. Vannak, akik félnek lemondani az egóról, mert attól tartanak, hogy elveszítik az egyéniségüket. Ők nyilván nem is tudnak róla, az élet mennyi egyéb területén mondanak le az egójukról mindeközben. A másik indíték a guruért, a belső lényegért való lemondás. Ha valaki igazi tanítvány, lemond mindenről a guru számára: érzelmekről, agyról, értelemről, jó és rossz cselekedetekről, egóról, hiúságról, múltról, jelenről, jövőről, biztonságról, félelmekről és szenvedélyekről. Semmi sem tartozik ekkor a tanítványhoz, mindent átad magából gurujának.
„Szamarpan, avagy lemondás a guru-tanítvány viszonyban” bővebben
Nem éreztem vágyat arra, hogy valamilyen nagy körutazással vagy pódiumról tartott szenzációs előadásokkal világhírre tegyek szert. Soha nem kíséreltem meg, hogy bárki guruja is legyek. Még a szamarak vagy más állatok előtt is földre borulok gondolatban. Tanítványaim és híveim előtt elsőként én végzek namaszkárát. Felismerem a lényeget minden név és forma mögött. Ez az igazi Védánta a mindennapokban.
Rikhia website blog bejegyzések, Satyananda Yoga Asram
Forrás: http://www.rikhiapeeth.net
1. rész
Bejegyzés: 2010. július 19.
A szamarpan egy nem-megfogható tapasztalás, amely az egyén lényének legmélyebb részéből tör fel a spirituális fejlődés egy bizonyos pontján, amikor az ember el akarja veszíteni önmagát azáltal, hogy beleengedni magát valami nagyobb dologba. Sokan, hogy megragadják ezt a tünékeny tapasztalást megpróbálnak belemerülni a természetbe, költészetbe vagy Istenbe, de ez többnyire így is kicsúszik a kezeik közül. Ez egy kritikus pont és fontos megérteni, hogy az ebbe az állapotba való megérkezés egy utazás végét jelenti és egy új út megkezdését. Bepillantást nyertek, de a teljes megtapasztalás még várat magára.
A Shraddhanjali Saptah befejező napján, Ganga Darshan, 2009. december 30.
Hari Óm
December 5-én éjfélkor Sri Swamiji mahá szamádhiba lépett. A mahá szamádhiba lépés idején volt húsz éve, hogy Sri Swamiji Rikhiába érkezett. Tudnod kell róla, hogy élete húsz éves ciklusokra van osztva. Az első húsz évben otthon élt. A következő húsz évben guruja ásrámjában, Rishikesben élt, és elmerült a széva gyakorlásában.
Hari Óm
Swami Niranjanji, Nagyrabecsült Miniszterelnök úr, Munger lakosai – szeretetteljes üdvözletem mindannyiuknak! Áldott vagyok, hogy itt lehetek ma. Munger nem ismeretlen hely számomra. Igen, Rikhiában élek, de Mungerben születtem, itt történt meg spirituális születésem. Huszonnyolc évvel ezelőtt kaptam szannjásza beavatást Gurudevtől, itt a mungeri Ganga Darshanban. Éppen azon a napon fektette le Sri Swamiji a Ganga Darshan alapkövét. Azóta ismerem Mungert. Sok-sok év eltelt azóta, amely éveket Gurudev mellett töltöttem. Hadd mondjak el néhány dolgot azokból a tanításokból, amelyekből ez idő alatt részesültem.
Hari Óm
Param Gurudevünk, Swami Satyananda december 5-én az adzséja muhurta (éjfél) idején a mahá szamádhi állapotába lépett Rikhiapeethben. December 6-án este bhu szamádhiban (szent temetési szertartás) részesült. Ezután a rikhiapeethi tapobhoomijában (hely, ahol imádkozott) a szannjásza tradíciónak megfelelően tizenhat napos Shodashi Anushthanát végeztünk. Végül december 24. és 30. között Shraddhanjali Saptaht szerveztünk a Ganga Darshanban Sri Swamijinek ajánlva tiszteletünket.