Barion Pixel

Címke: spiritualitás

A jóga, mint egyetemi tudomány

Swami Niranjanananda Saraswati

Előadás a mallorcai egyetemen (Universitat de los Illes Balears)

Hari Om!

Először is szeretném átadni a spirituális India üdvözletét. India a világnak az az országa, amely megőrizte a jóga tudományát. A jóga tudománya ugyanis egyetemes, nem csak Indiához kötődik. Kutatók a jóga nyomaira bukkantak a világ számos pontján Indiától kezdve, Dél-Amerikán, Skandinávián át Európa számos más országában. Ez azt bizonyítja, hogy a jóga egykor univerzális tudomány volt. Ez a tudás nem veszett el, hiszen India megőrizte épségben, sértetlenül. És most a világ elé tárja e tudományt. A mai előadáson a jóga fizikai, mentális és spirituális aspektusairól beszélek.

„A jóga, mint egyetemi tudomány” bővebben

Az Önvaló felfedezése

Swami Satyananda Saraswati

Az élet és az ember tudatossága kölcsönhatással van egymásra. A világi életünk, a mindennapi életünk, az elménk és tudatosságunk egy kifejeződése. Ez azt jelenti, hogy az örömeink, a vidámságunk, a depressziónk és a butaságaink az életben jobban tartoznak a belső életünkhöz, mint a külső eseményekhez. Mindenki tudatossága folyamatosan kölcsönhatásban van mindennel, minden körülötte lévő személlyel. Ez a töretlen kölcsönhatás önmagam és minden körülöttem lévővel olyan szilárd és folyamatos, hogy minden megtapasztalás ennek a kettőnek a keveréke.

„Az Önvaló felfedezése” bővebben

Szabadság

Swami Sivananda Saraswati

A szabadság az ember vele született joga. A szabadság halhatatlanság. A szabadság tudás, béke és boldogság. Tudatosan vagy tudattalanul, szándékosan vagy akaratlanul, de mindenki próbálja megtalálni ezt a szabadságot, legyen az akár nemzetek küzdelme a csatatéren vagy egy lopás, melyet a szükségtől való megszabadulás motivál. Lábunk minden mozdulata a szabadság irányába mutat. Mindenkiben van egy veleszületett erős belső késztetés a függetlenné válásra. Senki nem akarja, hogy mások kívánságai irányítsák. Az embernek azért vannak ilyen érzései és vágyai, mert az ember a halhatatlan lélek, az átman, melynek nincs vetélytársa, mely a belső uralkodó, mely az egész univerzum fenntartója. Valóban, mi vagyunk ez az átman.

„Szabadság” bővebben

A spirituális élet kezdete

Swami Satyananda Saraswati

A spirituális élet magától elkezdődik, mikor megtapasztalod az átma bhávát. A védánta beszél az átma bháváról, vagyis önmagunk megtapasztalásáról mindenben. Ez azt jelenti, hogy ugyanazzal az attitűddel viszonyulsz mások érdekeihez, mint a sajátodhoz.

„A spirituális élet kezdete” bővebben

Az élet két oldala

Swami Satyananda Saraswati

Sanpaul, India, 1976 március

Időtlen idők óta ellentétes egymással az élet érzékelhető részének jelentőséget tulajdonító materiális felfogás, és az érzékelésen túlmutató spirituális felfogás. Mindkettőnek megvan a saját filozófiája és jelentősége. A materiális felfogás a kényelmet, az élet gyönyöreit és élvezeteit kínálja, míg a spirituális felfogás az örökkévaló békességet és a megvilágosodást ígéri. Manapság mindkét út ismert előttünk, de nehezen választunk közülük.

„Az élet két oldala” bővebben

A szimbólumok jelentősége

Swami Sivananda Saraswati tanításaiból

A szimbólumok rendkívül fontosak az ember fejlődésében. Az emberek egykor szimbólumokban gondolkodtak, mivel nem volt szókincsük elvont fogalmak és tulajdonságok kifejezésére. Az abc felfedezése előtt csak képírás- és olvasás létezett. Az ősi egyiptomi Halottak Könyve teljes egészében képi szimbólumokban íródott. A modern pszichológia feltárta a szimbólumok jelentőségét a tudatalattival kapcsolatosan.

„A szimbólumok jelentősége” bővebben

A tantrikus hagyomány és a modern tudomány

Swami Satyananda Saraswati

Satyananda ásram, Mangrove hegység, Ausztrália, 1983.

A múlt század tudósai és vezetői azt hirdették, hogy a durva szubsztancia világában élünk. Számukra az egész világásványi anyagokból és durva elemekből, az ember pedig húsból, vérből és csontokból állt. Az evolúció elméletében, a darwini iskola szerint az ember a csúcsra került. Ez a szemlélethatott át mindent: a társadalmat, a törvényeket, a filozófiát, a vallást, az államhatalmat és az oktatást is. Nem tudtak túllépni a durva anyagi világon. Azt sem tudták elfogadni, hogy létezett bármi is azon túl.

„A tantrikus hagyomány és a modern tudomány” bővebben

Az ásram élet célja

Sw. Satyananda Saraswati:

Rocklyn Ásram, Ausztrália, 1984.

A jóga az egész világon elterjedt. Gyakorlatilag mindenhol vannak ásramok, minden kontinensen és minden országban. Így az ásramok, és persze a jóga iskolák behálózták az egész földet. De az ásramok különböznek a jóga iskoláktól. Azért használom az ásram szót, mivel ez az önkifejezésnek egy olyan, nagyon fontos formáját követeli meg fizikális, mentális, intellektuális és érzelmi szinten, amelyet nehéz bárhol máshol megtalálni.

„Az ásram élet célja” bővebben

Pancsagní és bhakti

Swami Satyananda Saraswati

Rikhia, 1994. november

Azt a szankalpát tettem, hogy öt éven keresztül fogom végezni a Pancsagnít. A szankalpát egy évig, öt évig, hét évig, tizenkét évig vagy egy életen keresztül kell követni. A Pancsagní nehéz, egyáltalán nem könnyű. Csak Isten kegyelmének köszönhető, hogy egyetlen napra sem betegedtem meg, mert az öt tűz, legyen az belső vagy külső, folyton égeti az embert. Az öt belső tűz: káma, a szenvedély, kródha, a düh, lóbha, a kapzsiság, mada, az arrogancia, és mohá, a ragaszkodás. Ezek belső énünket égetik és megbetegítenek mentálisan, illetve spirituálisan. Teljesen kimerítik a belső mentális és pszichés energiákat.

„Pancsagní és bhakti” bővebben