Magyarországon Alapítvány
Mielőtt áttérnénk arra a témára, hogy miként kezeljük a stresszt a mindennapi életünkben, van még egy dolog, amit szeretnék megosztani veletek az Óm mantráról. A hagyomány és a jógikus írások úgy tartják, hogy az Óm volt az eredendő hang, és az Óm felelős a teremtésért. Az Óm kántálása a belső természetünkhöz való közelség érzését teremti meg.
A szintézis jóga az emberek túlnyomó többsége számára alkalmas. Ez egy különleges jóga. Az ember az akarat, az érzelem és gondolat furcsa, komplex keveréke. Olyan, mint egy háromkerekű harci szekér. Birtokolni akarja vágyainak tárgyait. Érzelmei vannak, tehát érez. Értelme van, tehát gondolkodik. Néhány emberben az érzelmi elem lehet domináns, míg másokban a racionális elem a meghatározó. Ahogy az akarat, az érzelem és a gondolat sincs egymástól elkülönülve és elválasztva, úgy a munka, a vallásos áhítat és a tudás sem zárják ki egymást. A szellemi törekvőnek ezért a szívet, az értelmet és a kezet is fejlesztenie kell. Csak így lehet a tökéletességet elérni.
Szatszang Brittany-ban, Franciaországban, 2006. július
Kétféle jóga van. Az egyik a klasszikus jóga, amelyben ászanákat, pránájámát, jámát, nijámát, pratjáhárát, dháranát, stb. gyakorolunk és fejlődünk ezekben. A másik Swami Sivananda jógája, ami egy kifejező jóga, és fő témája a szolgálat. Amíg a klasszikus jóga céljait követjük, a jóga egy tökéletesítendő folyamat marad. De ha Sivananda jógáját követjük, a jóga életstílussá válik. Ha az életünkbe beépül a jóga, akkor már nem csak egy napi egy órás gyakorlat lesz. Szemléletté és tudatossággá válik, amivel a nap 24 óráját töltjük. Ezen a szinten a jóga képessé tesz bennünket, hogy nagyobb kreativitással tudjunk megnyilvánulni és részt venni a világban.
(Dánia, 1979. szeptember)
A spirituális ébredés magját a pránájáma gyakorlása alakítja ki. Sokak számára a pránájáma egyszerűen csak a légzés szabályozását jelenti, ám ez félreértés és helytelen értelmezés. A prána alapvető természete az egyetemesség. Az egyén saját pránája a prána univerzális rendszerének mikrokozmikus reprezentánsa, és nem összetévesztendő a levegővel, amelyet belélegzünk.
Rikhia, 1994. november
Azt a szankalpát tettem, hogy öt éven keresztül fogom végezni a Pancsagnít. A szankalpát egy évig, öt évig, hét évig, tizenkét évig vagy egy életen keresztül kell követni. A Pancsagní nehéz, egyáltalán nem könnyű. Csak Isten kegyelmének köszönhető, hogy egyetlen napra sem betegedtem meg, mert az öt tűz, legyen az belső vagy külső, folyton égeti az embert. Az öt belső tűz: káma, a szenvedély, kródha, a düh, lóbha, a kapzsiság, mada, az arrogancia, és mohá, a ragaszkodás. Ezek belső énünket égetik és megbetegítenek mentálisan, illetve spirituálisan. Teljesen kimerítik a belső mentális és pszichés energiákat.
Minden tanítványnak egyedi érzései vannak, amelyek egyéni módon irányulnak saját guruja felé. Bennem is van egy érzelem a gurum irányába. Kisgyermek koromtól fogva az ölében nőttem fel, de soha nem kívántam őt azonosítani egy apa, egy anya, egy rokon vagy akár egy guru alakjával. Csak úgy láttam és tapasztaltam meg őt, mint egy inspiráló személyt, aki arra bátorított bennünket, hogy fejlődjünk az életünkben, minden nehézség és probléma ellenére. A jövőben is így szeretném őt látni és megtapasztalni. Benne látjuk a Parasuramu tüzes ragyogásának, Ráma egységes személyiségének, Yoga Vasishtha nyugodt bölcsességének és a Bhagavad Gita erőteljes karma jógájának elegyét.
A guru imádásának napja a spirituális törekvő számára a tiszta öröm napja, mert egyedül a guru tudja szétszakítani a ragaszkodás kötelékeit, és megszabadítani a tanítványt a földi létezés nyűgeitől.
Ha a guru jelenlétét akarjuk érezni életünkben, fel kell készíteni magunkat, hogy erre nyitottak és készek legyünk. Mindegyikünk másként látja a gurut, és a maga módján kapcsolódik a guruhoz. Mindegyikünknek egyedi értelmezése van a guru fogalmáról.