Barion Pixel

Szerző: Kriyachittam

Shankaracharya és a szannjásza hagyomány

Swami Niranjanananda Saraswati

Ganga Darshan, 1996.

A szannjásza nem vallásos szerzetesi élet. Tágan értelmezve vallásos ugyan, de nem korlátolt, fundamentalista módon. A szannjásza valójában saját képességeidben, erődben és tulajdonságaidban való bizalom fenntartása a társadalom előnyére. Ugyanakkor azt is jelenti, hogy egy célt próbálsz elérni az életben, egy olyan kreatív célt, amely az életstílusoddá válik, amely az utaddá válik, és amely a vágyad és az igényed lesz. Ez a cél önmagad felfedezése, hogy felülkerekedj a fájdalmon és a szenvedésen, és a tudatosságod oly mértékben fejleszd, hogy interakcióid a külvilággal kreatívak, támogatóak és pozitívak legyenek. Továbbá, hogy belső tudatosságod megtapasztalja a mikrokozmikus és makrokozmikus tudatosságot. Ez a szannjásza célja.

„Shankaracharya és a szannjásza hagyomány” bővebben

Hari Óm Tat Szat

Swami Satyananda Saraswati

A „Hari Óm Tat Szat” egy nagyon ősi mantra a Védákból. A „Hari Óm” az egyik mantra és az „Óm Tat Szat” egy másik. Ezt a kettőt összekapcsoltam a „Hari Óm Tat Szat”-ban. A „Hari” jelképezi a megnyilvánult univerzumot és az életet. Az „Óm” jelképezi a meg nem nyilvánult és végső valóságot. A valóság szó alatt az abszolút létezést értem. Akár az isten szót is használhatod. Valóság, létezés, Isten, Brahman, az abszolút mind rokonértelmű megnevezések, amelyek egyetlen létezőre utalnak, de igazából nem határozzák meg azt pontosan.

„Hari Óm Tat Szat” bővebben

A szeretet útja

Swami Sivananda Saraswati

A Szeretet útja pont olyan nehéz, mint a Védántiné vagy a rádzsa jógié. Egyik út sem igazán könnyű. A spiritulitásban nincs királyi út. Az csak a törekvők bátorítására szolgál, mikor a látnokok az mondják, hogy az odaadás vagy más néven a szeretet útja a legkönnyebb. Minden út és minden jóga megköveteli az egoizmus teljes megsemmisítését. A karma jógi önzetlen szolgálattal öli meg saját önzését. A bhakta az ön-átadással vagy az átma szamarpána által (szarana-gati) öli meg egoizmusát. A Védántin önmegtagadással pusztítja el önzését.

„A szeretet útja” bővebben

A szannjásza öt alapelve

Swami Niranjanananda Saraswati

Ganga Darshan, 1994.

A szannjászának két kifejeződése van: az egyik a vairágja, azaz a nem-kötődés, a másik a vivéka, vagyis a megkülönböztetés, a megkülönbözető megismerés. A szannjásza célja egy olyan [tudat] szint elérése, ahol a vivékát és a vairágját meg tudjuk tapasztalni. Ehhez a szannjásza öt alapelvét követve tudunk eljutni. Ez az úgynevezett „5 sz”: a szvadhjája, azaz önmagunk megismerése, a széva, más néven a szolgálat, a szatszang, vagyis az igazság társaságában való időzés, a szamarpan, azaz az önátadás és a szantósa, vagyis a megelégedettség.

„A szannjásza öt alapelve” bővebben

A jóga szádhana szükségessége

Swami Satyananda Saraswati

Ahogy a beteg számára nélkülözhetetlen az orvosság, úgy a jóga szádhana is szükséges azoknak, akik úgy érzik, hiányzik valami az életükből, legyen az létezésük fizikai, mentális vagy személyiségbeli hibája. A jóga szádhana valójában mindazon technikák gyűjtőneve, melyeket szándékosan alkalmazunk a személyiség tökéletlenségeinek megszüntetésére. Az emberek nyugtalanok, mert úgy érzik, hiányoznak az értékek az életükből. Sőt, inkább tudatában vannak rossz természetüknek és szokásaiknak, melyek nem engedik felismerni saját nagyszerű és hatalmas önmagukat Isten hasonmásaként.

„A jóga szádhana szükségessége” bővebben

Meghaladni a Gúnákat

Swami Satyananda Saraswati

A lélek az elmén és az érzékeken keresztül
tapasztalja meg e világ dolgait, amikor éber.
Ugyanez a lélek az elme közvetítésével
tapasztalja meg e világ szamszkáráit,
amikor alvásba merül.
Amikor a lélek szabaddá válik
a szattva, radzsasz és tamasz elegyéből születő tapasztalatok hatásaitól,
és amikor nem marad más, csak a tiszta szattva,
akkor saját önvalójában áll.

„Meghaladni a Gúnákat” bővebben

Az élet Swami Sivanandával

Swami Satyananda Saraswati

Ganga Darshan, 1982. október 16.

Swami Sivananda a dél-indiai Tirunavalli tartományban született 1887. szeptember 8-án, egy neves indiai szent és tudós, Appaya Dixit leszármazottjaként, aki egy személyben volt sziddha és bhakta. Swami Sivananda 1923-ban feladta malajziai állását; akkoriban Maláj Államszövetség volt az ország hivatalos elnevezése, itt praktizált orvosként. Visszament Indiába, Rishikesh-be, és beavatást kapott egy szannjászintól, Swami Vishwanandától, aki a Sringeri Math hagyomány őrzője volt.

„Az élet Swami Sivanandával” bővebben

Az elme erősítése

Swami Sivananda tanításaiból

Az elme szokások kötege. Az ember természetében rejtve lévő rossz szokások és előítéletek szükségszerűen az elme felszínére kerülnek, ha eljön a megfelelő alkalom. Ha megváltoztatod a szokásaidat, meg tudod változtatni a jellemedet is. Elvetsz egy tettet; learatsz egy szokást. Elvetsz egy szokást, learatsz egy jellemet. Elvetsz egy jellemet, learatsz egy sorsot. A szokások a tudatos elmében gyökereznek, de amikor folyamatos ismétléseken keresztül meghonosodnak, lesüllyednek a tudattalan mélységeibe, és másodlagos természetté válnak.

„Az elme erősítése” bővebben

A tökéletes jóllét életfilozófiája

Swami Niranjanananda Saraswati

Balatonföldvár, Magyarország, 2008. május 22.

Bármi legyen is a jóllétről alkotott elképzelésünk vagy fogalmunk, érintse akár a testi, társadalmi, személyes vagy globális szintet, az élet három komponensét kell figyelembe vennünk. Ugyanazon elme minősége, amely összeköt bennünket a világgal, amellyel élvezzük a világot, és amellyel kreatívan részt veszünk abban, az ellenkező irányba is elvihet bennünket. Csalódottak, lehangoltak, kedvetlenek, önérdekűek és önzőek is lehetünk. Ezért a mentális komponens nagyon fontos a jóllét átélésében.

„A tökéletes jóllét életfilozófiája” bővebben