Magyarországon Alapítvány
Erőszak és háború fenyegetettsége között élünk. Mit tehet egy átlagos jógi, hogy a béke felé haladjunk?
A jógik állandóan használják a sánti szót. A sánti béke. Mindig háromszor kántálják: ‘Óm Sánti Sánti Sántihi’. Ez sántit jelent három szinten – béke saját magadban, béke magad körül és béke az egész világban. Hogyan érhető el ez a béke? Időről időre az emberek különböző módszerekkel próbálkoztak, hogy elérjék a békét.
„Amikor az elme csöndes és békés, nagyon erőteljessé válik. A földöntúli boldogság és a bölcsesség receptorává válhat, hozzájárulva ahhoz, hogy az élet az öröm és a harmónia spontán áramlása és kifejeződése legyen. Azonban… e belső csend nem jöhet létre, amíg jelen van a zavaró gondolatok és érzelmek állandó folyama. A gondolatok és érzelmek e belső zaját meg kell szüntetni, hogy igazán megtapasztalható legyen a belső csend hangtalan hangja.”
Swami Satyananda Saraswati
Béke, földöntúli boldogság, harmónia. Ki képes megtapasztalni ezeket az állapotokat? „Antar Mauna” bővebben
Yoga Magazin különkiadása a stressz jógikus kezeléséről 1991. november
Általában nem köztudott, hogy a stressztől szenvedő emberek nagy része gyerek. Felnőttként ezt nem ismerjük fel, mert a gyerek életében mi vagyunk a fő stressz forrás. Minél közelebbi a kapcsolat, annál nagyobb a stressz okozásának a lehetősége, a szülő akaratán kívül a legnagyobb károkozóvá válhat! A felnőttek világában sajnos a gyerekeket nem képviselik, és hangtalan állampolgárok maradnak. Gyakran a gyerek még túl kicsi is ahhoz, hogy megértse vagy kifejezze önmagát, annak ellenére is, hogy stresszes helyzetben lehet.
Szatszang a Ganga Darshan-ban, 1989
A jógikus elképzelés szerint az anyaméhben lévő kisbaba identitása nem különbözik az anyáétól, mivel táplálása és növekedése teljesen az anyától függ. Ennek három aspektusával foglalkozunk, mielőtt belemerülnénk a mantrák témájába. Az első az anya elméjének közvetlen hatása a születendő gyermekre; a második a születendő vagy újszülött gyerekre vonatkozik, aki bizonyos szavakat felismer és válaszol azokra; a harmadik pedig azokról a benyomásokról szól, amelyek az anya hozzáállásának és viselkedésének következtében a kisbaba elméjének mezőjében maradnak.
Kapcsolódó cikk a három energiáról, saktiról.
Mi az elme békéje?
Az elme békéje az, hogy kiegyensúlyozott módon látjuk az életet. Nem az eredményekről és a veszteségekről szól, hanem arról, hogy mindent megértünk az élettel kapcsolatban. A külső élet tele van hullámhegyekkel és hullámvölgyekkel, és egy gyenge ember számára ez fárasztó, vagy akár kimerítő is lehet. De egy erős ember számára minden felfelé menet öröm, és minden lefelé menet egy játék.
Az élet alapját négy dolog képezi. Az első a meggyőződés, a második a részvétel, a harmadik a bizalom, a negyedik pedig a hit.
Ahhoz, hogy meggyőződéssel élj, ismerned kell az élet természetét, és az élet természete: a karma. Az élet karma, azaz tett és a teljesítmény nélkül lényegtelen. A Bhagavad Gítában Úr Krisna azt mondja Ardzsúnának, hogy az élet teljes élménye, a születéstől a halálig: a cselekvés élménye. Azonban, ha bevonjuk magunkat a cselekvésbe, az elménk trükköket játszik velünk, és amikor áldozatul esünk az elme trükkjeinek, akkor ki vagyunk téve a siker és a kudarc tapasztalásának. Ezekkel a tapasztalatokkal pedig vagy a boldogság hangulata, vagy levertség hangulata jön létre.
Elhangzott az V. Nemzetközi Jóga Kongresszuson, Raigarhban, 1968 novemberében. Eredeti közlés: YOGA, Vol. 7, No. 9. 1969
Ahogyan a gyógyszer nélkülözhetetlen a betegek számára, úgy a jóga szádhana is az azok számára, akik úgy érzik, hogy valami hiányzik az életükből, legyen az létezésük fizikai, mentális vagy személyiségben rejlő hibája. A jóga szádhana valójában azon technikáknak az összefoglaló neve, amelyeket tudatosan alkalmazunk azért, hogy a személyiség tökéletlen jegyeitől megszabaduljunk. Az ember nyugtalan, mert érzi az erények hiányát az életében, mégis inkább erkölcstelen természetét és szokásait illetően tudatos, amely meggátolja abban, hogy felismerje saját tündöklő és erős énjét Isten képmásában.
Az egyetlen dolog, ami a legtöbb beteg emberben közös, az a boldogtalanság. Nagyon kevesen tudják nyugalommal elfogadni a betegséget, és azon belül meglátni annak rejtett okait, mivel hiányzik belőlük az ok és okozat megértése és az egészséges életmód ismerete. A szantósa, avagy megelégedettség ott lapul minden felgyógyulás magjában, bajból, feszültségből, aggodalomból, stresszből és betegségből. Amikor tudunk úgy tekinteni a problémáinkra, mint akadályokra az erő, érettség és egészség vagy teljesség felé vezető utunkon, akkor elérjük a megelégedettséget vagy jó kedélyt. Olyannak tudjuk látni az életet, amilyen és a humor szikrájával a szemünkben.
„A karma jóga az ember különböző szamszkáráinak (mentális benyomások és problémák) megnyilvánulási lehetősége.”
A karma jóga a cselekvés vagy a munka jógája. Ez egy olyan jógikus út, amely nyitva áll mindenki számára, mivel mindannyiunknak kell dolgoznunk, illetve különböző tevékenységeket végeznünk, legyen az akár fizikai vagy mentális. A karma jóga segít békét és lelki egyensúlyt hozni az ember stresszel teli életébe.
Amikor először kerültem kapcsolatba a jógával a 60-as években, éppen csak kezdtem rálátni saját kondicionáltságom azon vetületére, hogy mint nő hogyan létezem a férfiak világában, és még most 57 évesen sem vagyok biztos benne, hogy elértem-e ennek az aljára, annyira mély és ármányos dolog ez. Így tehát még csak észre sem vettem, hogy a múlt és a jelen nagy tanítói mind férfiak voltak, és hogy maguk a tanítások is férfi-orientáltak. De arra nagyon is emlékszem, hogy feltűnt az, hogy volt naumukhi mudra (egy gyakorlat férfiak részére), de nem volt dasmukhi mudra (ugyanennek a női változata, ami nem létezik) számomra!